Kreatív konyha – Tejkaramella házilag

, , ,

Tejkaramella házilag

Az ősi receptek szerint a jó tejkaramellához sok-sok szeretet kell. Elkészíthetik gondos anyukák, esetleg apukák, de akár a gyerekek is próbálkozhatnak vele szülői felügyelet mellett, hiszen itt forróság van, és kell az odafigyelés. És persze nem árt a két fontos összetevő, a tej és a cukor. Az arányok nagyjából: 1 liter tejhez 0,4-0,5 kg kristálycukor (ínyencek tehetnek bele esetleg 4-5 dkg vajat is, attól krémesebb lesz). Esetleg érdemes kisebb mennyiséggel kísérletezni,  egy bögre tejhez adjunk kevesebb, mint fél bögre cukrot.

tejkaramell-kreativ-magazin

Ez a nyúlós maszlag lesz a végeredmény, ha mindent jól csináltunk.

Miután a hozzávalókat alaposan összekevertük, addig főzzük folyamatos kevergetés mellett, amíg a kívánt sűrűségűvé nem válik. Leírva rém egyszerű, de a főzési folyamat akár több óra is lehet, ha nem akarjuk odakozmálni az alját. Végül is kitűnő családi móka a hosszú téli estékre. Az elkészült nyúlós masszát zsírpapírra, vagy szilikonos formába öntsük ki, amíg meg nem szilárdul. Célszerű félig lágyan bevágásokat eszközölni rajta, hogy később könnyebben törhető legyen. Vigyázzunk, nagyon forró, amikor kiöntjük és nagyon rá tud száradni arra, amire ráöntjük. Persze ha van, aki szeret nyalakodni, akkor ez sem probléma

karamella-igazi-kreativ-magazin

Az igazi karamella törékeny és kemény mint az üveg. Simán egy teflon edényben megolvasztjuk a cukrot, 2 perc alatt elkészül.

Érdekesség: A cukor és a tej átalakulása nem karamellizálódás, hanem egy ahhoz nagyon hasonló folyamat, a Maillard-reakció mentén történik. Ettől még hívhatjuk nyugodtan karamellának az elkészült finomságot

A Cseszneki vár rövid története

, ,

Programajánló: Veszprém megyében, a Bakonyon keresztül, a Veszprémből Győrbe vezető országút mentén, festői környezetben, a még romos állapotában is páratlanul szép XIII. században épült gótikus Cseszneki Vár.

cseszneki-var4

Ez az erődítmény az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. A több mint 700 éves Vár virágkora -Zsigmond királyunk uralkodásának idejére- a XV. századra tehető, mely időszakban a Várat birtokló Garai család, impozáns megjelenésű, gótikus lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis Várat.

cseszneki-var3

Hadászatilag, országosan is kiemelkedő szerepet először a török időkben töltött be, Veszprém eleste után betagozódott a magyar végvári védelmi rendszer első vonalába. Később, a Rákóczi szabadságharc idején kezdetben a kuruc csapatok fészkelték be magukat a Várba, ahol egy ellátó központot létesítettek a Dunántúlon harcoló alakulataik számára, ill. néhány labanc főtiszt őrzéséről is itt gondoskodtak.

Utolsó tulajdonosai az Eszterházyak voltak, akik a XVIII. század közepére barokk várkastéllyá bővítették. Az 1810. évi földrengés nagy károkat okozott az épületegyüttesben, majd az 1820-as, villámcsapásból eredeztethető tűzvész meghozta a Vár végső leromlását.

A Cseszneki Vár pazar szépségű romjai napjainkban is a turisták kedvelt kiránduló-helyei közé tartozik.  Gépkocsival megközelíthető, parkolás a vár tövében. Belépőjegy ellenében látogatható, kisállat bevihető.

Magyar várak a levegőből

, , ,

A várak mindig is hozzátartoztak az életünkhöz. Egykoron védelmet, menedéket, biztonságot kínáltak, manapság kikapcsolódást biztosítanak, megtörik a hétköznapok szürkeségét. Rengeteg kulturális programot találhatunk bennük, de az is felüdülés, ha végig sétálunk az ódon falak között, kezünkkel érintjük a köveket és arra gondolunk, az évszázadok során vajon mennyi mindent láthattak már

Ez a kis összeállítás abban segít, hogy különleges szemszögből tekinthessük meg várainkat. Olyan részleteket fedezhetünk fel a magasból, amelyek mellett lehet, hogy elsétálnánk.

Komáromi erőd

Hívták a Duna Gibraltárjának is. Az osztrák birodalom építtette a Napoleoni háborúk lezárása után, hogy vész esetén a császári udvarnak legyen hová menekülnie. A tervek szerint a korszak fegyvereivel bevehetetlen volt. Ezt be is bizonyította az 1848-49-es szabadságharc idején, amikor a nyomasztó túlerő ellenére az osztrák főparancsnok kénytelen volt teljes körű amnesztiát biztosítani a Klapka György által vezetett védőseregnek az erőd átadása fejében. Hosszú ideig hányatott volt a sorsa, de manapság jó kezekben van. Rengeteg színvonalas program és kiállítás várja az oda látogatókat, akik egy séta keretében bejárhatják a ma is impozáns erődöt.

Esztergomi Várhegy és Bazilika

Esztergom már a magyar államalapítás kezdete óta kiemelkedő jelentőségű. Sokáig volt királyi székhely, várát a pusztítót tatár seregek sem tudták bevenni a tatár járáskor. A török hódoltság idején sokszor cserélt gazdát. A jelenlegi látképet meghatározó Esztergomi bazilika 1822-1869 között épült klasszicista stílusban. Európa és  világ egyik legnagyobb bazilikája, Európában az 5-ik, világviszonylatban a 18-ik helyen áll méretét tekintve.

Eger vára

Szinte mindenki ismeri a legendás várat, melynek ostromáról Gárdonyi Géza írta remekművét. A várat folyamatosan újítják fel, rengeteg kiállítás található az ódon falak között. A vártúra befejeztével sétálgathatunk a hangulatos óvárosban, vagy kirándulásokat tehetünk a Mátra csodálatos környezetében.

Visegrád fellegvára és a Salamon torony

A ma látható fellegvárat IV. Béla királyunk kezdte el építtetni a tatárjárás elmúltával, de a későbbi korokban folyamatosan fejlesztette szinte minden uralkodónk. Az alsóvárban található Salamon torony egyik leginkább épségben maradt középkori lakótornyunk, bár sokak szerint a „felújítása” merénylet volt a történelem ellen. Mindenesetre így legalább láthatjuk impozáns méreteit. A várban és környékén számtalan kiállítás és szabadtéri program várja a kirándulókat, emellett a Dunakanyar panorámája is feledhetetlen élményt nyújt.

Kerek erdő helyett kerek szigetek

, , ,

A műhold-térképen csodálatos szigetvilágot találni a fővárostól egy ugrásra: valószínűleg az ország legkevésbé ismert nyaralóhelyei között van a Csepel-Szigetszentmiklósi Kavicsbánya tavak tó-és szigetrendszere.

Tudod mik azok a rejtélyes cipőfűző lyukak az edzőcipődön?

,

Velem bizony többször előfordult, hogy bámultam az edzőcipőmön rá, és az járt a fejemben, „vajon mi a fenének van ott az a lyuk?”. Hát, lerántották végre a leplet erről a titokról is. Egy szemfelnyitó youtube videó terjed vírusként a neten, amely megmutatja milyen célt szolgálnak pontosan az extra lyukak?

A titok az, hogy ne legyenek hólyagok a sarkadon. Ezek a lyukak arra szolgálnak, hogy tényleg passzoljon rád a cipő, a sarkánál is. Nézd a videóban:

 

Zsömle – 20 perc alatt kész!

,

Akárhogy is, szerintem már mindenkivel megtörtént, hogy megfeledkezett az ünnepi nyitva tartásról. Kenyér pedig sehol… Jómagam alig eszem pékárut, ezért ez a jelenség gyakori a konyhámban. Ráadásul, amikor eszem, akkor nagyon frissen szeretem. Ezért aztán kiemelkedően fontos, hogy legyen egy gyorsan elkészíthető recept a tarsolyomban, amit most örömmel osztok meg Veletek:

Gyors zsömle

Forrás: Benedina

 

Recept:
kb. 8-10 db zsömléhez

55 dkg liszt (általában sima liszt és teljes kiőrlésű keverékét használom)
kb. fél teáskanál só
1 csapott tk sütőpor
1 csapott tk szódabikarbóna
1 csapott tk cukor
2 dl joghurt (vagy kefír, vagy tej)
2 dl víz

 

 

 

Gyors zsömle

Forrás: Benedina

Kukoricás változat: 
4 db zsömléhez

26 dkg fehérliszt
4 dkg kukoricaliszt
csipetnyi só
fél tk sütőpor
fél tk szódabikarbóna
fél tk cukor
kb. 1 dl joghurt
kb. 1 dl víz

A kukorica lisztes változatnál azt tapasztaltam, hogy a sütési idő inkább 30-35 perc volt! Erre érdemes odafigyelni. A többi változat hamar elkészül.

 

Elkészítés:
Tudom, hogy elég nehéz a tészta állagára ráérezni, ha még nem vagyunk elég gyakorlottak. Kezdőként mindig elakadtam, amikor valami hasonlót olvastam „a tészta ne legyen túl kemény” – OK, de az milyen? Szóval ennél a zsömlénél a tészta kb. akkor megfelelő, ha hasonlít az állaga a lazított alkarom megnyomásánál tapasztalt érzetre, mondjuk nálunk lányoknál ;).

Kész zsömlék

Forrás: Benedina

A variációknak itt is se szeri, se száma. Lehet fűszerezni (szerecsendió, őrölt kömény, stb), lehet dióval, vagy főtt burgonyával, esetleg olajbogyóval, vagy szárított paradicsommal készíteni. Én általában maradok az alap változatnál, mert ehhez mindig találok itthon alapanyagot, bármivel fogyasztható reggelire. Persze mindig nagyon éhesen kezdek neki és gyorsan szeretnék elkészülni vele.

Jó sütögetést kívánok Nektek!

Benke Edina
www.sorshalo.hu
Sorsháló – Facebook oldala

Mini Magyarország Szarvas

, , , ,

A történelmi Magyarország és egyben a Kárpát-medence mértani közepén, Szarvason, hazánk egyetlen interaktív makettparkjában történelmünk megelevenedik: több mint félszáz épített csoda, vasút- és hajómakett minden apró részletében kidolgozott kicsinyített mása megtalálható itt egy helyen.

Samu otthona, avagy Vértesszőlősi előember telep

, , , ,

Szép időben kitűnő kirándulási célpont lehet a Tata és Tatabánya között található település. A Gerecse lábánál fekvő Vértesszőlős 1965-ben, vált világhírűvé, amikor határában fél millió éves emberi maradványokra és eszközökre bukkantak. Az itt talált leletek régészeti, embertani és jégkor-földtani szempontból egyaránt jelentősek.

A lelőhely területén egykoron kőbánya üzemelt. Az “égett csontokra és kavicsokra” egy munkás hívta fel a figyelmét Pécsi Mártonnak, aki azokat a nemzetközi hírnévnek örvendő Vértes Lászlóhoz juttatta. A számos hazai ősember lelőhelyet feltáró és publikáló régész a tatai leletek egyik távolabbi képviselőjének tekintette. 1963-ban Vértes László a helyszínre utazott, s kiderült, hogy a vértesszőlősi lelet igen értékes, mind korát, mind leletanyagát illetően.

jó időben kellemes séta, szép környezetben

Vértes László kollégáival

A feltárások során előkerül gyermek tej-szemfog, számos fogtöredék, táplálkozás közben eldobott állati csonttöredék, növényi termés- és levéllenyomat, több tűzhely és számos egyéb kőeszköz. A legjelentősebb leletet 1965. augusztus 21-én tárják fel. A Sámuel koponyája névre keresztelt lelet a Homo erectus seu sapiens paleohungaricus tudományos nevet kapta.

A jelenlegi bemutatóhely megépítését is Vértes László kezdte el, ami az akkori viszonyokhoz képest egyedülállónak tekinthető. Vértes 1968. augusztus 20-án váratlanul meghalt.

Sámuel az általánosan elfogadott adatok alapján 320-380 ezer éve élhetett – egy újabb radiometrikus kormeghatározás szerint 185-210 ezer éves.A Homo erectusok közé sorolandó, akik a Föld különböző tájain jelentek meg. Legismertebb leleteik Jáva, Kína, Németország, Észak-Tanzánia és Magyarország területéről kerültek elő. A Homo erectusokat sok szakember a Homo sapiens közvetlen ősének tekinti. Afrika, Európa és Ázsia erdős szavannáin, családközösségben éltek. Fejlett kőszerszámaikkal hatékonyan vadásztak.

Samunak csupán a nyakszirtcsontja (os occipitale) került elő. A leleten jól látható, hogy az öreglyuk tájékán töredezett. A számítások szerint Samu agytérfogata 1300 cm3 lehetett, azonban agya még nem differenciálódott, tehát nem voltak a maihoz hasonló agytekervényei.

A 300-350 ezer évesre becsült előember-leletek a Nemzeti Múzeum helyi kiállítóterületén, eredeti környezetükben tekinthetők meg. A bemutatóhely környéke természetvédelmi terület.

Érdekesség: Nemrégiben bukkantak hasonló leletekre Dél-Afrikában.

A képek forrása a Wikipédia

Komárom – Az erődrendszer története

, ,

Komárom – Az erődrendszer története

A vár és az erődrendszer szempontjából az újjászületést a napóleoni háborúk jelentették. Napóleon sikeres hadjáratai során 1809-ben a császárvárost, Bécset is elfoglalták. I. Ferenc császár udvartartásával Komáromban talált menedéket, melyet előzőleg nagy sietve megerősítettek. A császár itt határozta el, hogy Komáromot a birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni, alkalmassá kell tenni egy 200 000 fős véderő befogadására.

monostori_720

Az erődrendszer ilyen irányú megépítését Marquis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tervei alapján kezdték meg. A terv tartalmazta a Duna jobb partjának erődítési elképzeléseit is. A már meglévő jobb parti hídfőerőd a “Csillagerőd”, a korábbi Szent Péter palánk, mellé két másik erődöt is terveztek építeni. Egyet a koppánymonostori Homokhegyen, egyet pedig a Nagyigmánd felé vezető út mellett, Komárom déli kijáratához. Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal kiépítését. Az építés folyamatát osztrák részről az 1848-49-es szabadságharc eseményei szakították meg.

A vár magyar kézre kerülésével, annak első parancsnoka Majtényi István alezredes azonnal hozzálátott a vár megerősítéséhez és a város védelmének megszervezéséhez. Majtényit Török Ignác mérnökkari alezredes váltotta, aki a 12 000-es védősereggel hősiesen ellenállt a várat ostromló osztrák túlerőnek. A több mint egy hónapig tartó ostromnak -1849 márciusában-áprilisában- a magyar honvédsereg sikeres áprilisi hadjárata vetett véget. A Guyon Richárd tábornok vezette felmentő csapat Győr irányába űzte el az osztrák főerőket.

erod_520

A vár új parancsnoka Klapka György tábornok lett, aki május 28-án adta parancsba egy kazamatákkal ellátott erőd építését az osztrákok által már korábban kiszemelt helyen, a Homokhegyen. Az építkezés során az eredetileg négy saroktornyos, 1000 katona befogadására alkalmas erődítménynek csupán az Ács település fele néző tornya készült el. Ha a tervek megvalósításához elegendő idő lett volna, úgy a sáncban elhelyezett lövegek tüzükkel lezárhatták volna a Bécs felől vezető utat, tűz alatt tarthatták volna a Nádor-vonal előterét és megközelíthetetlenné tették volna a Dunát. A bécsi út lezárására két védművet is kialakítottak és megépítésre került az igmándi sánc is. A nagy erőkkel folytat ott erődítési munkálatokat az egyre gyakoribbá vált osztrák ágyúzások miatt meg kellett szakítani.Komárom térségében júliusban kétszer is megütközött a magyar és az osztrák fősereg, döntő siker nélkül. Az erősödő osztrák támadások sikeres előrenyomulást eredményeztek, és a magyar csapatok visszavonulva a Tiszánál próbálták megállítani a támadókat.

Komarom2_520

Komáromban a Klapka vezette 18 200 fős védősereg, több mint 300 ágyúval magára maradva felkészült a város és az erőd védelmére. Az osztrákok kezdetben kisebb erőkkel /12 000 fő és 75 ágyú/ megfigyelő és blokkírózó tevékenységet folytattak az erősítés megérkezéséig. Klapka tábornok felmérve a kínálkozó lehetőséget, több sikeres kitörést hajtott végre, melynek során Pozsonyig, illetve Győrig tört előre, jelentős zsákmánnyal visszatérve. Az egyesített osztrák és orosz csapatok döntő vereséget mértek a magyar főseregre, és az augusztus 13-i világosi fegyverletételt követően jelentős erőkkel Komárom ellen indultak. A körülzárt Komárom egy ideig még ellenállt a túlerőnek, de végül is 1849. szeptember 27-én Klapka György aláírta a vár átadását és a védők szabad elvonulását biztosító megállapodást.

A szabadságharc leverése után az osztrákok – a korábbi terveknek megfelelően – újból hozzákezdtek az erődrendszer kiépítéséhez, melyhez felhasználták az ostrom során szerzett tapasztalatokat is. A vár körülzárása egyértelműen bizonyította, hogy szükség van a Duna jobb partján olyan védművek megépítésére, amelyek meg tudják akadályozni, hogy az ellenség tüzérsége tűz alá tudja venni a bal parti erődöket, és folyamatosan biztosítani tudja a két part közötti összeköttetést.

Az 1850-ben elkezdődött építési munkálatok felölelték a komáromi erődegyüttes teljes vertikumát. A nagyarányú építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben befejeződött, a Monostori erőd elkészültével. Ezt követően 1871-77 között megépült az Igmándi erőd, ezzel a komáromi erődrendszer teljessé vált.

Komarom_Monostori_520

A komáromi erődrendszer létjogosultsága az elkövetkező években megkérdőjeleződött. A XIX. század végére felgyorsult a haditechnika – ezen belül a tüzérségi eszközök – fejlődése, mely megkövetelte volna az erődrendszer védőképességének felülvizsgálatát és a megváltozott körülményekhez igazodó átépítését. Erre azonban nem került sor.