Kerek erdő helyett kerek szigetek

, , ,

A műhold-térképen csodálatos szigetvilágot találni a fővárostól egy ugrásra: valószínűleg az ország legkevésbé ismert nyaralóhelyei között van a Csepel-Szigetszentmiklósi Kavicsbánya tavak tó-és szigetrendszere.

Tudod mik azok a rejtélyes cipőfűző lyukak az edzőcipődön?

,

Velem bizony többször előfordult, hogy bámultam az edzőcipőmön rá, és az járt a fejemben, „vajon mi a fenének van ott az a lyuk?”. Hát, lerántották végre a leplet erről a titokról is. Egy szemfelnyitó youtube videó terjed vírusként a neten, amely megmutatja milyen célt szolgálnak pontosan az extra lyukak?

A titok az, hogy ne legyenek hólyagok a sarkadon. Ezek a lyukak arra szolgálnak, hogy tényleg passzoljon rád a cipő, a sarkánál is. Nézd a videóban:

 

Emberré válás – Vajon mi lapult a barlang mélyén?

, ,
Új tudományos szenzáció borzolja az evolúció követőit. Egy  nemzetközi kutatócsoport talált rá az emberré válás egyik lépcsőjének tartott lény csontjaira egy ismert dél-afrikai barlangrendszer egyik különösen nehezen megközelíthető termében, amely nagy valószínűséggel temetkezési helyként szolgált, legalábbis a számos maradványt egyelőre nem tuják másként magyarázni.
Ebben a kamrában hevertek a csontok

Ebben a kamrában hevertek a csontok

A tudósok szerint nagyon hasonlít az australopithecusra, de mégsem az, viszont vele rokon rendszertani csoportba tartozik, vagyis abba, amelyikbe az ember is. A lelet érdekessége, hogy miközben eddig az emberré válás kritériumának tekintettük az öntudatra ébredést, illetve, hogy tudatában vagyunk halandóságunknak, sőt a körülöttünk élőkének is, úgyhogy róluk haláluk után is gondoskodunk, nevezzük ezt temetkezésnek, szóval most kiderült, hogy mindez nem csak az emberre jellemző.
Látható, hogy a barlang valóban nehezen megközelíthető

Látható, hogy a barlang valóban nehezen megközelíthető

Az eddig fellelt lelet anyag annyira gazdag, hogy kis híján egy teljes csontvázat össze tudtak állítani belőle, és nagyon sok csontból többet is találtak. Ha nem akarunk Dél-Afrikába menni csontokat nézni, egy kellemes kirándulás keretében elég Vértesszőlősig utazni, hiszen van nekünk is előemberünk.
naledi_fossils

Temérdek csont

Érdekességek:
– A különösen megközelíthető jelző a cikk elején nem túlás. A kutatást vezető Lee Berger Facebook oldalán elhelyezett egy hirdetést, hogy vékony, barlangászatban járatos kollégák jelentkezését várja egy munkához. A hirdetés működött, és hamarosan közel tízszer annyi jelentkező közül választotta ki azt a hat személyt (mint azóta kiderült, ezek mind nők voltak), akit alkalmasnak vélt a feladatra.
– Több, mint 1550 lelet került eddig napvilágra és Berger egyes darabokat 3D szkennelés után letölthetővé tett, így akinek van otthon 3D nyomatója, maga is vizsgálhatja azokat.
– A barlangban nem találtak állati csontvázdarabokat, nem találtak a csontokon harapás nyomokat, sérüléseket, így egyelőre kizárható, hogy a tetemek „természetes úton” kerültek oda. Egyelőre a pontos kormeghatározással adósak a tudósok, így óvatosan kell kezelni a leleteket.
– Egy másik emberelőd nyomait a Tata melletti Vértesszőlősön találták meg, akit megtalálója Samunak nevezett el.
vV

Zsömle – 20 perc alatt kész!

,

Akárhogy is, szerintem már mindenkivel megtörtént, hogy megfeledkezett az ünnepi nyitva tartásról. Kenyér pedig sehol… Jómagam alig eszem pékárut, ezért ez a jelenség gyakori a konyhámban. Ráadásul, amikor eszem, akkor nagyon frissen szeretem. Ezért aztán kiemelkedően fontos, hogy legyen egy gyorsan elkészíthető recept a tarsolyomban, amit most örömmel osztok meg Veletek:

Gyors zsömle

Forrás: Benedina

 

Recept:
kb. 8-10 db zsömléhez

55 dkg liszt (általában sima liszt és teljes kiőrlésű keverékét használom)
kb. fél teáskanál só
1 csapott tk sütőpor
1 csapott tk szódabikarbóna
1 csapott tk cukor
2 dl joghurt (vagy kefír, vagy tej)
2 dl víz

 

 

 

Gyors zsömle

Forrás: Benedina

Kukoricás változat: 
4 db zsömléhez

26 dkg fehérliszt
4 dkg kukoricaliszt
csipetnyi só
fél tk sütőpor
fél tk szódabikarbóna
fél tk cukor
kb. 1 dl joghurt
kb. 1 dl víz

A kukorica lisztes változatnál azt tapasztaltam, hogy a sütési idő inkább 30-35 perc volt! Erre érdemes odafigyelni. A többi változat hamar elkészül.

 

Elkészítés:
Tudom, hogy elég nehéz a tészta állagára ráérezni, ha még nem vagyunk elég gyakorlottak. Kezdőként mindig elakadtam, amikor valami hasonlót olvastam „a tészta ne legyen túl kemény” – OK, de az milyen? Szóval ennél a zsömlénél a tészta kb. akkor megfelelő, ha hasonlít az állaga a lazított alkarom megnyomásánál tapasztalt érzetre, mondjuk nálunk lányoknál ;).

Kész zsömlék

Forrás: Benedina

A variációknak itt is se szeri, se száma. Lehet fűszerezni (szerecsendió, őrölt kömény, stb), lehet dióval, vagy főtt burgonyával, esetleg olajbogyóval, vagy szárított paradicsommal készíteni. Én általában maradok az alap változatnál, mert ehhez mindig találok itthon alapanyagot, bármivel fogyasztható reggelire. Persze mindig nagyon éhesen kezdek neki és gyorsan szeretnék elkészülni vele.

Jó sütögetést kívánok Nektek!

Benke Edina
www.sorshalo.hu
Sorsháló – Facebook oldala

PROFI WEBOLDAL – MIÉRT VAN SZÜKSÉG RÁ?

, , ,

A weboldalt sok helyen portálnak, azaz bejáratnak esetleg kirakatnak nevezik. Képzelj el egy céget, akinek a legforgalmasabb főutcán van a kirakata, de az üveg koszos, a kirakatba helyezett árukat vastagon belepi a por, esetleg üres a kirakat. Általában akkor mész be, ha vastagon ki van írva, hogy most minden olcsó, esetleg ingyen adják, vagy ha különösen jók az ajánlásai. Nem egyszerűbb odafigyelni az első benyomásra?

Ma már mindenki azzal kezdi az ismeret szerzést az üzleti életben, hogy körülnéz az interneten. Nem is tudom, melyik a rosszabb. Ha egy elavult, összecsapott, ronda, esetleg használhatatlan weboldalt lát először, vagy ha egyáltalán nincsen semmi rólad. Neked kell eldöntened. Természetesen a minőségnek ára van, itt egy példa: weboldal készítés árak

Egy honlap, weboldal árulkodik arról, mennyire tőkeerős a céged, mennyi gondot fordítasz az apró részletekre. Lehet, hogy meg tudod kötni az üzletet, de mindenképpen rosszabb tárgyalási pozícióból indítasz, mint ha az első benyomás rólad egyértelműen kedvező. Esetleg alacsonyabb árat tudsz érvényesíteni, vagy sokkal több erőfeszítést kell tenned. Ez az internetes kirakatod, amit mindenki láthat rólad. Nem véletlenül nevezik üzleti portálnak is a weboldalakat.

Robert Scoble fotója- forrás: https://www.flickr.com/photos/35034363287@N01/3090983515/

Tényleg egy kirakatnak kell tekintened az egészet. És gondolj abba, te mit gondolsz arról az üzletről, amelyik elhanyagolja a bejáratát (portálját). A vakolat hullik, az üveg koszos, belül csupa limlomot látsz? Lesz kedved pénzt költeni náluk? A weboldalad pont így működik. Ha nem tudsz kedvező első benyomást kelteni, lehet, hogy elvesztesz egy lehetséges üzletet, vagy rosszabb feltételekkel tudod megkötni, mint ha már az elejétől kedvező benyomások lennének rólad.

A másik szempont az, hogy megtalálnak-e a potenciális üzletfelek? Egy profi weboldal jó helyen szerepel a keresőkben, profi a közösségi média (pl. facebook) megjelenése, értékes, “csalogató” tartalommal rendelkezik. Mágnesként vonzza hozzád az érdeklődőket. Miért mondanál le erről a lehetőségről?

Eredeti bejegyzés: Miért jó egy profi weboldal?

Mini Magyarország Szarvas

, , , ,

A történelmi Magyarország és egyben a Kárpát-medence mértani közepén, Szarvason, hazánk egyetlen interaktív makettparkjában történelmünk megelevenedik: több mint félszáz épített csoda, vasút- és hajómakett minden apró részletében kidolgozott kicsinyített mása megtalálható itt egy helyen.

Kertek, parkok – A francia kert

, , ,

A francia, vagy antik kert kialakulása a késői reneszánsz és a korai barokk idejére tehető. Első hírmondói – antik mintákat követve – Itáliában bukkantak elő a 15-16-ik század fordulóján.

Samu otthona, avagy Vértesszőlősi előember telep

, , , ,

Szép időben kitűnő kirándulási célpont lehet a Tata és Tatabánya között található település. A Gerecse lábánál fekvő Vértesszőlős 1965-ben, vált világhírűvé, amikor határában fél millió éves emberi maradványokra és eszközökre bukkantak. Az itt talált leletek régészeti, embertani és jégkor-földtani szempontból egyaránt jelentősek.

A lelőhely területén egykoron kőbánya üzemelt. Az “égett csontokra és kavicsokra” egy munkás hívta fel a figyelmét Pécsi Mártonnak, aki azokat a nemzetközi hírnévnek örvendő Vértes Lászlóhoz juttatta. A számos hazai ősember lelőhelyet feltáró és publikáló régész a tatai leletek egyik távolabbi képviselőjének tekintette. 1963-ban Vértes László a helyszínre utazott, s kiderült, hogy a vértesszőlősi lelet igen értékes, mind korát, mind leletanyagát illetően.

jó időben kellemes séta, szép környezetben

Vértes László kollégáival

A feltárások során előkerül gyermek tej-szemfog, számos fogtöredék, táplálkozás közben eldobott állati csonttöredék, növényi termés- és levéllenyomat, több tűzhely és számos egyéb kőeszköz. A legjelentősebb leletet 1965. augusztus 21-én tárják fel. A Sámuel koponyája névre keresztelt lelet a Homo erectus seu sapiens paleohungaricus tudományos nevet kapta.

A jelenlegi bemutatóhely megépítését is Vértes László kezdte el, ami az akkori viszonyokhoz képest egyedülállónak tekinthető. Vértes 1968. augusztus 20-án váratlanul meghalt.

Sámuel az általánosan elfogadott adatok alapján 320-380 ezer éve élhetett – egy újabb radiometrikus kormeghatározás szerint 185-210 ezer éves.A Homo erectusok közé sorolandó, akik a Föld különböző tájain jelentek meg. Legismertebb leleteik Jáva, Kína, Németország, Észak-Tanzánia és Magyarország területéről kerültek elő. A Homo erectusokat sok szakember a Homo sapiens közvetlen ősének tekinti. Afrika, Európa és Ázsia erdős szavannáin, családközösségben éltek. Fejlett kőszerszámaikkal hatékonyan vadásztak.

Samunak csupán a nyakszirtcsontja (os occipitale) került elő. A leleten jól látható, hogy az öreglyuk tájékán töredezett. A számítások szerint Samu agytérfogata 1300 cm3 lehetett, azonban agya még nem differenciálódott, tehát nem voltak a maihoz hasonló agytekervényei.

A 300-350 ezer évesre becsült előember-leletek a Nemzeti Múzeum helyi kiállítóterületén, eredeti környezetükben tekinthetők meg. A bemutatóhely környéke természetvédelmi terület.

Érdekesség: Nemrégiben bukkantak hasonló leletekre Dél-Afrikában.

A képek forrása a Wikipédia

Komárom – Az erődrendszer története

, ,

Komárom – Az erődrendszer története

A vár és az erődrendszer szempontjából az újjászületést a napóleoni háborúk jelentették. Napóleon sikeres hadjáratai során 1809-ben a császárvárost, Bécset is elfoglalták. I. Ferenc császár udvartartásával Komáromban talált menedéket, melyet előzőleg nagy sietve megerősítettek. A császár itt határozta el, hogy Komáromot a birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni, alkalmassá kell tenni egy 200 000 fős véderő befogadására.

monostori_720

Az erődrendszer ilyen irányú megépítését Marquis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tervei alapján kezdték meg. A terv tartalmazta a Duna jobb partjának erődítési elképzeléseit is. A már meglévő jobb parti hídfőerőd a “Csillagerőd”, a korábbi Szent Péter palánk, mellé két másik erődöt is terveztek építeni. Egyet a koppánymonostori Homokhegyen, egyet pedig a Nagyigmánd felé vezető út mellett, Komárom déli kijáratához. Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal kiépítését. Az építés folyamatát osztrák részről az 1848-49-es szabadságharc eseményei szakították meg.

A vár magyar kézre kerülésével, annak első parancsnoka Majtényi István alezredes azonnal hozzálátott a vár megerősítéséhez és a város védelmének megszervezéséhez. Majtényit Török Ignác mérnökkari alezredes váltotta, aki a 12 000-es védősereggel hősiesen ellenállt a várat ostromló osztrák túlerőnek. A több mint egy hónapig tartó ostromnak -1849 márciusában-áprilisában- a magyar honvédsereg sikeres áprilisi hadjárata vetett véget. A Guyon Richárd tábornok vezette felmentő csapat Győr irányába űzte el az osztrák főerőket.

erod_520

A vár új parancsnoka Klapka György tábornok lett, aki május 28-án adta parancsba egy kazamatákkal ellátott erőd építését az osztrákok által már korábban kiszemelt helyen, a Homokhegyen. Az építkezés során az eredetileg négy saroktornyos, 1000 katona befogadására alkalmas erődítménynek csupán az Ács település fele néző tornya készült el. Ha a tervek megvalósításához elegendő idő lett volna, úgy a sáncban elhelyezett lövegek tüzükkel lezárhatták volna a Bécs felől vezető utat, tűz alatt tarthatták volna a Nádor-vonal előterét és megközelíthetetlenné tették volna a Dunát. A bécsi út lezárására két védművet is kialakítottak és megépítésre került az igmándi sánc is. A nagy erőkkel folytat ott erődítési munkálatokat az egyre gyakoribbá vált osztrák ágyúzások miatt meg kellett szakítani.Komárom térségében júliusban kétszer is megütközött a magyar és az osztrák fősereg, döntő siker nélkül. Az erősödő osztrák támadások sikeres előrenyomulást eredményeztek, és a magyar csapatok visszavonulva a Tiszánál próbálták megállítani a támadókat.

Komarom2_520

Komáromban a Klapka vezette 18 200 fős védősereg, több mint 300 ágyúval magára maradva felkészült a város és az erőd védelmére. Az osztrákok kezdetben kisebb erőkkel /12 000 fő és 75 ágyú/ megfigyelő és blokkírózó tevékenységet folytattak az erősítés megérkezéséig. Klapka tábornok felmérve a kínálkozó lehetőséget, több sikeres kitörést hajtott végre, melynek során Pozsonyig, illetve Győrig tört előre, jelentős zsákmánnyal visszatérve. Az egyesített osztrák és orosz csapatok döntő vereséget mértek a magyar főseregre, és az augusztus 13-i világosi fegyverletételt követően jelentős erőkkel Komárom ellen indultak. A körülzárt Komárom egy ideig még ellenállt a túlerőnek, de végül is 1849. szeptember 27-én Klapka György aláírta a vár átadását és a védők szabad elvonulását biztosító megállapodást.

A szabadságharc leverése után az osztrákok – a korábbi terveknek megfelelően – újból hozzákezdtek az erődrendszer kiépítéséhez, melyhez felhasználták az ostrom során szerzett tapasztalatokat is. A vár körülzárása egyértelműen bizonyította, hogy szükség van a Duna jobb partján olyan védművek megépítésére, amelyek meg tudják akadályozni, hogy az ellenség tüzérsége tűz alá tudja venni a bal parti erődöket, és folyamatosan biztosítani tudja a két part közötti összeköttetést.

Az 1850-ben elkezdődött építési munkálatok felölelték a komáromi erődegyüttes teljes vertikumát. A nagyarányú építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben befejeződött, a Monostori erőd elkészültével. Ezt követően 1871-77 között megépült az Igmándi erőd, ezzel a komáromi erődrendszer teljessé vált.

Komarom_Monostori_520

A komáromi erődrendszer létjogosultsága az elkövetkező években megkérdőjeleződött. A XIX. század végére felgyorsult a haditechnika – ezen belül a tüzérségi eszközök – fejlődése, mely megkövetelte volna az erődrendszer védőképességének felülvizsgálatát és a megváltozott körülményekhez igazodó átépítését. Erre azonban nem került sor.

 

A világ hét új csodája

, ,

2007. július 7-én (07. 07. 07.) Lisszabonban megnevezték a világ hét új csodáját. A verseny interneten és telefonon keresztül zajlott, a szervezők kalkulációi szerint több mint 90 millió szavazatot adtak le a különböző építményekre. Hogy mi szükség volt egyáltalán erre a szavazásra? Az eredeti 7 csoda közül 6 nyomtalanul eltűnt.

vilag-csodai-uj

A világ hét új csodája a svájci New Open World Corporation cég által felügyelt nemzetközi szavazás révén készült lista, amely nevezetes történelmi emlékműveket és helyszíneket rangsorol t. A kampány ötlete még 1999-ben vetődött fel, a „verseny” szabályai szerint a jelölt műemlékeknek emberi kéz által alkotottnak kell lenniük, és azokat 2000 előtt kellett elkészíteni. A szavazás két lépcsőben valósult meg. Először bárki szavazhatott bármilyen építményre, szavazatát telefonon, SMS-ben vagy internet segítségével adhatta le. 2007. június elején bejelentették azt a 21 helyszínt, amelyek az utolsó fordulóba kerültek, attól kezdve csak ezekre az helyszínekre lehetett szavazni. És akkor jöjjenek is a „nyertesek”.

Chichén Itzá maja-tolték romváros Közép-Amerikában.

chichen-itza

Az 500 körül épült maja várost a 10. században a Tulából kelet felé menekülő toltékok elfoglalták, majd a harci szövetségre lépő két nép katonai vezetői a maja-tolték birodalom fővárosává tették. A toltékok honosították meg Kukulkán – a tollas kígyóisten – tiszteletét, harci szokásaikat és az emberáldozat rítusát, amelynek jeleit a város ma is magán viseli.

A Tádzs Mahal az indiai Agrában,

Taj-Mahal-India

Taj Mahal a Jamuna folyó partján található mauzóleum elnevezése, amely valójában egy teljes épületkomplexumot takar, ennek része maga a fehér márvány síremlék is. Sáh Dzsahán mogul sah 1632 és 1647 között építtette 1631-ben, gyermekszülésben elhunyt szeretett felesége, Mumtáz Mahal emlékére. Őt is itt helyezték örök nyugalomra.

Petra, romváros Jordániában.

petra
A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak.

Machu Picchu, inka romváros Peruban

Machu-Picchu
A világ talán legizgalmasabb és legfestőibb fekvésű régészeti lelőhelye. Az Andok hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet 1450 körül Pacsakutek Yupanki inka király (1438-1471) parancsára építették és 1570-ben hagyták el, majd kb. 400 évig „pihent”, míg 1911-ben újra felfedezték.

A kínai nagy fal

nagy-fal
Az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (nagy részben a hunok) támadásaitól.

A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma,

colosseum
Romos állapotában is nevezetes látványossága a városnak, már a föld alatti része is bejárható. A tervek szerint 2020-ra teljesen felújítják.

A Megváltó Krisztus szobra, a brazíliai Rio de Janeiróban.

copyrights mariordo@aol.com

A világ egyik legismertebb szobra az egykori brazil főváros (1960-ig) és az ország jelképe. Az emlékmű teljes súlya kb. 1000 tonna, ebből a szobor 700 tonna, a szobor magassága 30 m. A Megváltó Krisztus szobra a 700 méter magas Púpon, azaz a tropikus Tijuca Erdei Nemzeti Parkban emelkedő Corcovado-hegyen áll.

Érdekességek
 – A kampány ötlete még 1999-ben vetődött fel, amikor Bernard Weber svájci üzletember meghirdette ötletét. 2005 november 24-ig 177 lehetséges befutóra érkezett szavazat a világ minden tájáról. 2006 elejére a versenyben maradt helyszínek számát 21-re csökkentették.
– A versenyt kezdettől fogva sok kritika érte, főleg egyiptomi részről, ezért a Gízai Piramisoknak, mint az „eredeti” Világ Hét Csodája közül egyedüli fennmaradónak, speciális helyet biztosít a jelöltek között, és kiveszi a szavazásból.

A kiesettek listája is igen impozáns – Az athéni Akropolisz, a granadai Alhambra, Angkorvat, A húsvét sziget kőfejei, a párizsi Eifel torony, az Hagia Sophia, a Neuschwansteini kastély, a New Yorki Szabadság-szobor, A moszkvai Kreml, Stonehenge, stb.

A cikk és a képek forrása az internet, illetve a Wikipédia