A Cseszneki vár rövid története

, ,

Programajánló: Veszprém megyében, a Bakonyon keresztül, a Veszprémből Győrbe vezető országút mentén, festői környezetben, a még romos állapotában is páratlanul szép XIII. században épült gótikus Cseszneki Vár.

cseszneki-var4

Ez az erődítmény az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. A több mint 700 éves Vár virágkora -Zsigmond királyunk uralkodásának idejére- a XV. századra tehető, mely időszakban a Várat birtokló Garai család, impozáns megjelenésű, gótikus lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis Várat.

cseszneki-var3

Hadászatilag, országosan is kiemelkedő szerepet először a török időkben töltött be, Veszprém eleste után betagozódott a magyar végvári védelmi rendszer első vonalába. Később, a Rákóczi szabadságharc idején kezdetben a kuruc csapatok fészkelték be magukat a Várba, ahol egy ellátó központot létesítettek a Dunántúlon harcoló alakulataik számára, ill. néhány labanc főtiszt őrzéséről is itt gondoskodtak.

Utolsó tulajdonosai az Eszterházyak voltak, akik a XVIII. század közepére barokk várkastéllyá bővítették. Az 1810. évi földrengés nagy károkat okozott az épületegyüttesben, majd az 1820-as, villámcsapásból eredeztethető tűzvész meghozta a Vár végső leromlását.

A Cseszneki Vár pazar szépségű romjai napjainkban is a turisták kedvelt kiránduló-helyei közé tartozik.  Gépkocsival megközelíthető, parkolás a vár tövében. Belépőjegy ellenében látogatható, kisállat bevihető.

Magyar várak a levegőből

, , ,

A várak mindig is hozzátartoztak az életünkhöz. Egykoron védelmet, menedéket, biztonságot kínáltak, manapság kikapcsolódást biztosítanak, megtörik a hétköznapok szürkeségét. Rengeteg kulturális programot találhatunk bennük, de az is felüdülés, ha végig sétálunk az ódon falak között, kezünkkel érintjük a köveket és arra gondolunk, az évszázadok során vajon mennyi mindent láthattak már

Ez a kis összeállítás abban segít, hogy különleges szemszögből tekinthessük meg várainkat. Olyan részleteket fedezhetünk fel a magasból, amelyek mellett lehet, hogy elsétálnánk.

Komáromi erőd

Hívták a Duna Gibraltárjának is. Az osztrák birodalom építtette a Napoleoni háborúk lezárása után, hogy vész esetén a császári udvarnak legyen hová menekülnie. A tervek szerint a korszak fegyvereivel bevehetetlen volt. Ezt be is bizonyította az 1848-49-es szabadságharc idején, amikor a nyomasztó túlerő ellenére az osztrák főparancsnok kénytelen volt teljes körű amnesztiát biztosítani a Klapka György által vezetett védőseregnek az erőd átadása fejében. Hosszú ideig hányatott volt a sorsa, de manapság jó kezekben van. Rengeteg színvonalas program és kiállítás várja az oda látogatókat, akik egy séta keretében bejárhatják a ma is impozáns erődöt.

Esztergomi Várhegy és Bazilika

Esztergom már a magyar államalapítás kezdete óta kiemelkedő jelentőségű. Sokáig volt királyi székhely, várát a pusztítót tatár seregek sem tudták bevenni a tatár járáskor. A török hódoltság idején sokszor cserélt gazdát. A jelenlegi látképet meghatározó Esztergomi bazilika 1822-1869 között épült klasszicista stílusban. Európa és  világ egyik legnagyobb bazilikája, Európában az 5-ik, világviszonylatban a 18-ik helyen áll méretét tekintve.

Eger vára

Szinte mindenki ismeri a legendás várat, melynek ostromáról Gárdonyi Géza írta remekművét. A várat folyamatosan újítják fel, rengeteg kiállítás található az ódon falak között. A vártúra befejeztével sétálgathatunk a hangulatos óvárosban, vagy kirándulásokat tehetünk a Mátra csodálatos környezetében.

Visegrád fellegvára és a Salamon torony

A ma látható fellegvárat IV. Béla királyunk kezdte el építtetni a tatárjárás elmúltával, de a későbbi korokban folyamatosan fejlesztette szinte minden uralkodónk. Az alsóvárban található Salamon torony egyik leginkább épségben maradt középkori lakótornyunk, bár sokak szerint a „felújítása” merénylet volt a történelem ellen. Mindenesetre így legalább láthatjuk impozáns méreteit. A várban és környékén számtalan kiállítás és szabadtéri program várja a kirándulókat, emellett a Dunakanyar panorámája is feledhetetlen élményt nyújt.

Kerek erdő helyett kerek szigetek

, , ,

A műhold-térképen csodálatos szigetvilágot találni a fővárostól egy ugrásra: valószínűleg az ország legkevésbé ismert nyaralóhelyei között van a Csepel-Szigetszentmiklósi Kavicsbánya tavak tó-és szigetrendszere.

Mini Magyarország Szarvas

, , , ,

A történelmi Magyarország és egyben a Kárpát-medence mértani közepén, Szarvason, hazánk egyetlen interaktív makettparkjában történelmünk megelevenedik: több mint félszáz épített csoda, vasút- és hajómakett minden apró részletében kidolgozott kicsinyített mása megtalálható itt egy helyen.

Kertek, parkok – A francia kert

, , ,

A francia, vagy antik kert kialakulása a késői reneszánsz és a korai barokk idejére tehető. Első hírmondói – antik mintákat követve – Itáliában bukkantak elő a 15-16-ik század fordulóján.

Samu otthona, avagy Vértesszőlősi előember telep

, , , ,

Szép időben kitűnő kirándulási célpont lehet a Tata és Tatabánya között található település. A Gerecse lábánál fekvő Vértesszőlős 1965-ben, vált világhírűvé, amikor határában fél millió éves emberi maradványokra és eszközökre bukkantak. Az itt talált leletek régészeti, embertani és jégkor-földtani szempontból egyaránt jelentősek.

A lelőhely területén egykoron kőbánya üzemelt. Az “égett csontokra és kavicsokra” egy munkás hívta fel a figyelmét Pécsi Mártonnak, aki azokat a nemzetközi hírnévnek örvendő Vértes Lászlóhoz juttatta. A számos hazai ősember lelőhelyet feltáró és publikáló régész a tatai leletek egyik távolabbi képviselőjének tekintette. 1963-ban Vértes László a helyszínre utazott, s kiderült, hogy a vértesszőlősi lelet igen értékes, mind korát, mind leletanyagát illetően.

jó időben kellemes séta, szép környezetben

Vértes László kollégáival

A feltárások során előkerül gyermek tej-szemfog, számos fogtöredék, táplálkozás közben eldobott állati csonttöredék, növényi termés- és levéllenyomat, több tűzhely és számos egyéb kőeszköz. A legjelentősebb leletet 1965. augusztus 21-én tárják fel. A Sámuel koponyája névre keresztelt lelet a Homo erectus seu sapiens paleohungaricus tudományos nevet kapta.

A jelenlegi bemutatóhely megépítését is Vértes László kezdte el, ami az akkori viszonyokhoz képest egyedülállónak tekinthető. Vértes 1968. augusztus 20-án váratlanul meghalt.

Sámuel az általánosan elfogadott adatok alapján 320-380 ezer éve élhetett – egy újabb radiometrikus kormeghatározás szerint 185-210 ezer éves.A Homo erectusok közé sorolandó, akik a Föld különböző tájain jelentek meg. Legismertebb leleteik Jáva, Kína, Németország, Észak-Tanzánia és Magyarország területéről kerültek elő. A Homo erectusokat sok szakember a Homo sapiens közvetlen ősének tekinti. Afrika, Európa és Ázsia erdős szavannáin, családközösségben éltek. Fejlett kőszerszámaikkal hatékonyan vadásztak.

Samunak csupán a nyakszirtcsontja (os occipitale) került elő. A leleten jól látható, hogy az öreglyuk tájékán töredezett. A számítások szerint Samu agytérfogata 1300 cm3 lehetett, azonban agya még nem differenciálódott, tehát nem voltak a maihoz hasonló agytekervényei.

A 300-350 ezer évesre becsült előember-leletek a Nemzeti Múzeum helyi kiállítóterületén, eredeti környezetükben tekinthetők meg. A bemutatóhely környéke természetvédelmi terület.

Érdekesség: Nemrégiben bukkantak hasonló leletekre Dél-Afrikában.

A képek forrása a Wikipédia

Komárom – Az erődrendszer története

, ,

Komárom – Az erődrendszer története

A vár és az erődrendszer szempontjából az újjászületést a napóleoni háborúk jelentették. Napóleon sikeres hadjáratai során 1809-ben a császárvárost, Bécset is elfoglalták. I. Ferenc császár udvartartásával Komáromban talált menedéket, melyet előzőleg nagy sietve megerősítettek. A császár itt határozta el, hogy Komáromot a birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni, alkalmassá kell tenni egy 200 000 fős véderő befogadására.

monostori_720

Az erődrendszer ilyen irányú megépítését Marquis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tervei alapján kezdték meg. A terv tartalmazta a Duna jobb partjának erődítési elképzeléseit is. A már meglévő jobb parti hídfőerőd a “Csillagerőd”, a korábbi Szent Péter palánk, mellé két másik erődöt is terveztek építeni. Egyet a koppánymonostori Homokhegyen, egyet pedig a Nagyigmánd felé vezető út mellett, Komárom déli kijáratához. Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal kiépítését. Az építés folyamatát osztrák részről az 1848-49-es szabadságharc eseményei szakították meg.

A vár magyar kézre kerülésével, annak első parancsnoka Majtényi István alezredes azonnal hozzálátott a vár megerősítéséhez és a város védelmének megszervezéséhez. Majtényit Török Ignác mérnökkari alezredes váltotta, aki a 12 000-es védősereggel hősiesen ellenállt a várat ostromló osztrák túlerőnek. A több mint egy hónapig tartó ostromnak -1849 márciusában-áprilisában- a magyar honvédsereg sikeres áprilisi hadjárata vetett véget. A Guyon Richárd tábornok vezette felmentő csapat Győr irányába űzte el az osztrák főerőket.

erod_520

A vár új parancsnoka Klapka György tábornok lett, aki május 28-án adta parancsba egy kazamatákkal ellátott erőd építését az osztrákok által már korábban kiszemelt helyen, a Homokhegyen. Az építkezés során az eredetileg négy saroktornyos, 1000 katona befogadására alkalmas erődítménynek csupán az Ács település fele néző tornya készült el. Ha a tervek megvalósításához elegendő idő lett volna, úgy a sáncban elhelyezett lövegek tüzükkel lezárhatták volna a Bécs felől vezető utat, tűz alatt tarthatták volna a Nádor-vonal előterét és megközelíthetetlenné tették volna a Dunát. A bécsi út lezárására két védművet is kialakítottak és megépítésre került az igmándi sánc is. A nagy erőkkel folytat ott erődítési munkálatokat az egyre gyakoribbá vált osztrák ágyúzások miatt meg kellett szakítani.Komárom térségében júliusban kétszer is megütközött a magyar és az osztrák fősereg, döntő siker nélkül. Az erősödő osztrák támadások sikeres előrenyomulást eredményeztek, és a magyar csapatok visszavonulva a Tiszánál próbálták megállítani a támadókat.

Komarom2_520

Komáromban a Klapka vezette 18 200 fős védősereg, több mint 300 ágyúval magára maradva felkészült a város és az erőd védelmére. Az osztrákok kezdetben kisebb erőkkel /12 000 fő és 75 ágyú/ megfigyelő és blokkírózó tevékenységet folytattak az erősítés megérkezéséig. Klapka tábornok felmérve a kínálkozó lehetőséget, több sikeres kitörést hajtott végre, melynek során Pozsonyig, illetve Győrig tört előre, jelentős zsákmánnyal visszatérve. Az egyesített osztrák és orosz csapatok döntő vereséget mértek a magyar főseregre, és az augusztus 13-i világosi fegyverletételt követően jelentős erőkkel Komárom ellen indultak. A körülzárt Komárom egy ideig még ellenállt a túlerőnek, de végül is 1849. szeptember 27-én Klapka György aláírta a vár átadását és a védők szabad elvonulását biztosító megállapodást.

A szabadságharc leverése után az osztrákok – a korábbi terveknek megfelelően – újból hozzákezdtek az erődrendszer kiépítéséhez, melyhez felhasználták az ostrom során szerzett tapasztalatokat is. A vár körülzárása egyértelműen bizonyította, hogy szükség van a Duna jobb partján olyan védművek megépítésére, amelyek meg tudják akadályozni, hogy az ellenség tüzérsége tűz alá tudja venni a bal parti erődöket, és folyamatosan biztosítani tudja a két part közötti összeköttetést.

Az 1850-ben elkezdődött építési munkálatok felölelték a komáromi erődegyüttes teljes vertikumát. A nagyarányú építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben befejeződött, a Monostori erőd elkészültével. Ezt követően 1871-77 között megépült az Igmándi erőd, ezzel a komáromi erődrendszer teljessé vált.

Komarom_Monostori_520

A komáromi erődrendszer létjogosultsága az elkövetkező években megkérdőjeleződött. A XIX. század végére felgyorsult a haditechnika – ezen belül a tüzérségi eszközök – fejlődése, mely megkövetelte volna az erődrendszer védőképességének felülvizsgálatát és a megváltozott körülményekhez igazodó átépítését. Erre azonban nem került sor.

 

Nagycenk, Széchenyi-kastély

Nagycenk, Széchenyi-kastély

A Nógrád megyei Alsószécsénykéről származó Széchényi-család generációkon át szolgálta hazáját. A Szécsényiek politikusként, államférfiként, főpapként és katonaként szereztek érdemeket, ennek elismeréseként grófi címet kaptak. A családi vagyont 1697-ben Szécsényi György érsek, Magyarország prímása alapozta meg. A vagyont testvére, Lőrinc, majd annak leszármazottai örökölték. Ettől kezdve Nagycenk neve szorosan összekapcsolódott a Széchényi-családdal.

Széchenyi-kastély - Nagycenk
Széchenyi-kastély – Nagycenk

A kastély építését 1750 körül Széchényi Antal generális kezdte meg a kiscenki majorház helyén, annak falait is felhasználva. A bejárat kovácsoltvas kapuját őrépületek fogták közre. A bejárat és a kastély között franciakert húzódott. A főépület középső részének emeletén nagytermet alakítottak ki. Az épület keleti oldalán kétszintes kápolnát, a nyugati oldalán színháztermet építettek. Az épület középső homlokzatán nagyméretű Széchényi-címert helyeztek el.

A Széchényi-címer a kastély homlokzatán
A Széchényi-címer a kastély homlokzatán

Széchényi Antal unokaöccse és örököse, Széchényi Ferenc 1783-ban költözött a kastélyba. Itt helyezte el több tízezer darabos híres gyűjteményét, amely kéziratokból, ősnyomtatványokból, könyvekből, érmékből, metszetekből és térképekből állt. Ekkor került át az uradalmi központ Nagycenkre. Széchényi Ferenc a soproni Ringer Józseffel építtette át a kastélyt 1799-ben. Az épületegyüttes ekkor kapott klasszicista homlokzatot, amelyen erkélyt és domborművet helyeztek el.

A Széchenyi-kastély erkélye
A Széchenyi-kastély erkélye

Dombormű a Széchenyi-kastély homlokzatán
Dombormű a Széchenyi-kastély homlokzatán

Széchényi Ferenc végrendeletében a cenki birtokait István fiára hagyta, aki 1834 és 1840 között a kastélyt Hild Ferdinánd soproni építésszel megújíttatta, kibővítette. A főépület mellé mindkét oldalon egy-egy derékszögben csatlakozó szárnyat emeltek, ahová már beépítették a külföldi utazások során megismert technikai vívmányokat: a fürdőszobát és a vízöblítéses WC-t. Ekkor vezették be a kastélyba a gázvilágítást is.

Kastélykert - részlet
Kastélykert – részlet

Széchenyi István halála után fia, Béla lett az új tulajdonos, aki az épületen már csak kisebb átalakításokat végeztetett. Ebben az időben a legnagyobb változás a kastély körül történt. Széchényi Béla és felesége, Erdődy Hanna számos növényritkaságot telepített a kastélykertbe. A második világháború bombázásai az épületben súlyos károkat okoztak. A község és a kastély 1945-ig maradt a Széchényi-család birtokában.

Kőpad - részlet
Kőpad – részlet

A kastély rekonstrukciója után, 1973-ban nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum a főépületben. Magyarország legnagyobb alapterületű emlékmúzeuma a Széchényi-család történetét és Széchenyi István életét mutatja be. Az épületegyüttes keleti részén, az egykori gazdasági szárnyban kapott otthont a méntelep. A nyugati oldalon levő Vörös-kastélyban napjainkban kastélyszálló működik. A Széchényi-kastély a korai klasszicizmus pompás emléke, Magyarország kastély-építészetének egyik kiemelkedő alkotása.

Gróf Széchenyi István miniszteri dolgozószobája
Gróf Széchenyi István miniszteri dolgozószobája

Forrás: http://nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szechenyi-kastely.html

Címlap fotó: Roxor Helsing

3 tavaszi kirándulási tipp Budapest közelében

, , ,
Dömör kapu - forrás: internet

Dömör kapu - forrás: internet

Itt a tavasz és a jó idő, itt az idő a kirándulások tervezgetésére, ebben kívánunk segíteni. Mindhárom úti cél Budapesttől rövid autózásra van, de akár bringával is megközelíthetőek. Előtte, vagy utána be lehet ugrani  Szentendrére sétálni egyet, esetleg elnyalni egy finom fagyit.

CSOBÁNKA ÉS AZ OSZOLY

Pesttől alig 20 percnyi autózás után elérkezhetünk a gyönyörű helyen fekvő Csobánkára. A tájat az Oszoly kopár sziklái uralják, de senkit ne rettentsenek el az elsőre félelmetesnek tűnő képsorok. A szikla tetejére vezet közepesen meredek ösvény is. Kicsit bátrabbak megpróbálhatnak járható utat találni a sziklán. Jómagam számtalan úton másztam már fel, volt olyan út, ahol 6 éves kisgyerek és egy kutya is velem tartott, tehát nem kell megijedni.

„DÖMÖRKAPU” VÍZESÉS A PILISBEN

Szép időben kitűnő kirándulási lehetőség a Szentendrétől alig 10 perces autóútra található Dömör-kapu vízesés , mely télen nyáron felüdülést jelent a hétköznapok rohanó tempója után. Kiépített parkolóban lehet hagyni az autót, a vízesés 2 perc séta innen, így kisgyermekkel is nyugodtan ki lehet ruccanni. Utána kellemes erdei sétát lehet tenni a környéken a Bükkös patak völgyében. Aki ennél több testmozgásra vágyik, nyugodtan kibiciklizhet, utána szabadon lehet közlekedni az erdei úton is.

Részletes, térképes leírás: Dömörkapu megközelítése térképpel

A PILISBOROSJENŐI „EGRI VÁR”

Sokan nem tudják, hol forgatták az Egri Csillagok című film csatajeleneteit. A titok többé nem titok. Természetesen nem Egerben, hanem Budapesttől pár kilométerre, Pilisborosjenőtől nem messze építették fel a díszletként szolgáló kőfalakat. Ezek a romos falak a forgatás lezártával is megmaradtak, így most egy könnyű kirándulás céljai lehetnek, csodálatos környezetben. Útközben megtekinthető a környék másik nevezetessége a Teve szikla.

Részletes, térképes leírás: Pilisi várrom megközelítése térképpel