A kínai Yunnan tartományban található Lijiang óváros (Lìjiāng Gǔchéng, ejtsd Licsiang), ismeretlen terület az európai turisták előtt. Az 1997 óta a UNESCO világörökség részeként nyilvántartott óváros azonban örök emléke a kínai találékonyságnak.
Legérdekesebb látnivalói a tradicionális kézműves épületek, melyeket a helyi mesterek mindenféle tervrajz nélkül építenek a mai napig. Ezek az épületek általában kézzel festett díszítéssel rendelkeznek, és jellemzően madarakat vagy virágokat láthatunk ezeken a falakon.
A város másik nevezettessége a csatornahálózat, melyet a Fekete Sárkány tó táplál. A tó vize a környező hegységekből eredő folyókból táplálkozik és látja el a 2400 méteres tengerszint feletti magasságban található várost ivóvízzel.
Lijiang a világörökség része
Az UNESCO 1997-ben a világörökség részévé nyilvánította a várost, mint az emberiség kultúrájának fontos állomása, illetve a tradicionális épületei miatt.
Az egykori kereskedelmi központra a világörökséggé nyilvánítás nem volt túl jó hatással. A turizmus robbanásszerű növekedése után a városkép átalakult. A lakosság egy része elköltözött, az ott maradók fő bevételi forrása azonban pont a turizmus lett.
Ma a várost több ezren látogatják, és élvezik a helyiek vendégszeretetét, ami ezek ellenére is különleges maradt.
Az élet Lijiangban
Lijing ma a turistákról szól. A bazárok, éttermek, és az éjszakai élet változatos szórakozási lehetőséget kínálnak minden idelátogatónak. Az árak ugyan nem a legkedvezőbbek, de cserébe valóban minőségi ételekkel és a kínai kultúrát tükröző városképpel találkozhatunk.
A szöveget beküldte: Sanyi az ITZen-ről