Bejegyzések

A Cseszneki vár rövid története

, ,

Programajánló: Veszprém megyében, a Bakonyon keresztül, a Veszprémből Győrbe vezető országút mentén, festői környezetben, a még romos állapotában is páratlanul szép XIII. században épült gótikus Cseszneki Vár.

cseszneki-var4

Ez az erődítmény az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. A több mint 700 éves Vár virágkora -Zsigmond királyunk uralkodásának idejére- a XV. századra tehető, mely időszakban a Várat birtokló Garai család, impozáns megjelenésű, gótikus lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis Várat.

cseszneki-var3

Hadászatilag, országosan is kiemelkedő szerepet először a török időkben töltött be, Veszprém eleste után betagozódott a magyar végvári védelmi rendszer első vonalába. Később, a Rákóczi szabadságharc idején kezdetben a kuruc csapatok fészkelték be magukat a Várba, ahol egy ellátó központot létesítettek a Dunántúlon harcoló alakulataik számára, ill. néhány labanc főtiszt őrzéséről is itt gondoskodtak.

Utolsó tulajdonosai az Eszterházyak voltak, akik a XVIII. század közepére barokk várkastéllyá bővítették. Az 1810. évi földrengés nagy károkat okozott az épületegyüttesben, majd az 1820-as, villámcsapásból eredeztethető tűzvész meghozta a Vár végső leromlását.

A Cseszneki Vár pazar szépségű romjai napjainkban is a turisták kedvelt kiránduló-helyei közé tartozik.  Gépkocsival megközelíthető, parkolás a vár tövében. Belépőjegy ellenében látogatható, kisállat bevihető.

Magyar várak a levegőből

, , ,

A várak mindig is hozzátartoztak az életünkhöz. Egykoron védelmet, menedéket, biztonságot kínáltak, manapság kikapcsolódást biztosítanak, megtörik a hétköznapok szürkeségét. Rengeteg kulturális programot találhatunk bennük, de az is felüdülés, ha végig sétálunk az ódon falak között, kezünkkel érintjük a köveket és arra gondolunk, az évszázadok során vajon mennyi mindent láthattak már

Ez a kis összeállítás abban segít, hogy különleges szemszögből tekinthessük meg várainkat. Olyan részleteket fedezhetünk fel a magasból, amelyek mellett lehet, hogy elsétálnánk.

Komáromi erőd

Hívták a Duna Gibraltárjának is. Az osztrák birodalom építtette a Napoleoni háborúk lezárása után, hogy vész esetén a császári udvarnak legyen hová menekülnie. A tervek szerint a korszak fegyvereivel bevehetetlen volt. Ezt be is bizonyította az 1848-49-es szabadságharc idején, amikor a nyomasztó túlerő ellenére az osztrák főparancsnok kénytelen volt teljes körű amnesztiát biztosítani a Klapka György által vezetett védőseregnek az erőd átadása fejében. Hosszú ideig hányatott volt a sorsa, de manapság jó kezekben van. Rengeteg színvonalas program és kiállítás várja az oda látogatókat, akik egy séta keretében bejárhatják a ma is impozáns erődöt.

Esztergomi Várhegy és Bazilika

Esztergom már a magyar államalapítás kezdete óta kiemelkedő jelentőségű. Sokáig volt királyi székhely, várát a pusztítót tatár seregek sem tudták bevenni a tatár járáskor. A török hódoltság idején sokszor cserélt gazdát. A jelenlegi látképet meghatározó Esztergomi bazilika 1822-1869 között épült klasszicista stílusban. Európa és  világ egyik legnagyobb bazilikája, Európában az 5-ik, világviszonylatban a 18-ik helyen áll méretét tekintve.

Eger vára

Szinte mindenki ismeri a legendás várat, melynek ostromáról Gárdonyi Géza írta remekművét. A várat folyamatosan újítják fel, rengeteg kiállítás található az ódon falak között. A vártúra befejeztével sétálgathatunk a hangulatos óvárosban, vagy kirándulásokat tehetünk a Mátra csodálatos környezetében.

Visegrád fellegvára és a Salamon torony

A ma látható fellegvárat IV. Béla királyunk kezdte el építtetni a tatárjárás elmúltával, de a későbbi korokban folyamatosan fejlesztette szinte minden uralkodónk. Az alsóvárban található Salamon torony egyik leginkább épségben maradt középkori lakótornyunk, bár sokak szerint a „felújítása” merénylet volt a történelem ellen. Mindenesetre így legalább láthatjuk impozáns méreteit. A várban és környékén számtalan kiállítás és szabadtéri program várja a kirándulókat, emellett a Dunakanyar panorámája is feledhetetlen élményt nyújt.

Komárom – Az erődrendszer története

, ,

Komárom – Az erődrendszer története

A vár és az erődrendszer szempontjából az újjászületést a napóleoni háborúk jelentették. Napóleon sikeres hadjáratai során 1809-ben a császárvárost, Bécset is elfoglalták. I. Ferenc császár udvartartásával Komáromban talált menedéket, melyet előzőleg nagy sietve megerősítettek. A császár itt határozta el, hogy Komáromot a birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni, alkalmassá kell tenni egy 200 000 fős véderő befogadására.

monostori_720

Az erődrendszer ilyen irányú megépítését Marquis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tervei alapján kezdték meg. A terv tartalmazta a Duna jobb partjának erődítési elképzeléseit is. A már meglévő jobb parti hídfőerőd a “Csillagerőd”, a korábbi Szent Péter palánk, mellé két másik erődöt is terveztek építeni. Egyet a koppánymonostori Homokhegyen, egyet pedig a Nagyigmánd felé vezető út mellett, Komárom déli kijáratához. Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal kiépítését. Az építés folyamatát osztrák részről az 1848-49-es szabadságharc eseményei szakították meg.

A vár magyar kézre kerülésével, annak első parancsnoka Majtényi István alezredes azonnal hozzálátott a vár megerősítéséhez és a város védelmének megszervezéséhez. Majtényit Török Ignác mérnökkari alezredes váltotta, aki a 12 000-es védősereggel hősiesen ellenállt a várat ostromló osztrák túlerőnek. A több mint egy hónapig tartó ostromnak -1849 márciusában-áprilisában- a magyar honvédsereg sikeres áprilisi hadjárata vetett véget. A Guyon Richárd tábornok vezette felmentő csapat Győr irányába űzte el az osztrák főerőket.

erod_520

A vár új parancsnoka Klapka György tábornok lett, aki május 28-án adta parancsba egy kazamatákkal ellátott erőd építését az osztrákok által már korábban kiszemelt helyen, a Homokhegyen. Az építkezés során az eredetileg négy saroktornyos, 1000 katona befogadására alkalmas erődítménynek csupán az Ács település fele néző tornya készült el. Ha a tervek megvalósításához elegendő idő lett volna, úgy a sáncban elhelyezett lövegek tüzükkel lezárhatták volna a Bécs felől vezető utat, tűz alatt tarthatták volna a Nádor-vonal előterét és megközelíthetetlenné tették volna a Dunát. A bécsi út lezárására két védművet is kialakítottak és megépítésre került az igmándi sánc is. A nagy erőkkel folytat ott erődítési munkálatokat az egyre gyakoribbá vált osztrák ágyúzások miatt meg kellett szakítani.Komárom térségében júliusban kétszer is megütközött a magyar és az osztrák fősereg, döntő siker nélkül. Az erősödő osztrák támadások sikeres előrenyomulást eredményeztek, és a magyar csapatok visszavonulva a Tiszánál próbálták megállítani a támadókat.

Komarom2_520

Komáromban a Klapka vezette 18 200 fős védősereg, több mint 300 ágyúval magára maradva felkészült a város és az erőd védelmére. Az osztrákok kezdetben kisebb erőkkel /12 000 fő és 75 ágyú/ megfigyelő és blokkírózó tevékenységet folytattak az erősítés megérkezéséig. Klapka tábornok felmérve a kínálkozó lehetőséget, több sikeres kitörést hajtott végre, melynek során Pozsonyig, illetve Győrig tört előre, jelentős zsákmánnyal visszatérve. Az egyesített osztrák és orosz csapatok döntő vereséget mértek a magyar főseregre, és az augusztus 13-i világosi fegyverletételt követően jelentős erőkkel Komárom ellen indultak. A körülzárt Komárom egy ideig még ellenállt a túlerőnek, de végül is 1849. szeptember 27-én Klapka György aláírta a vár átadását és a védők szabad elvonulását biztosító megállapodást.

A szabadságharc leverése után az osztrákok – a korábbi terveknek megfelelően – újból hozzákezdtek az erődrendszer kiépítéséhez, melyhez felhasználták az ostrom során szerzett tapasztalatokat is. A vár körülzárása egyértelműen bizonyította, hogy szükség van a Duna jobb partján olyan védművek megépítésére, amelyek meg tudják akadályozni, hogy az ellenség tüzérsége tűz alá tudja venni a bal parti erődöket, és folyamatosan biztosítani tudja a két part közötti összeköttetést.

Az 1850-ben elkezdődött építési munkálatok felölelték a komáromi erődegyüttes teljes vertikumát. A nagyarányú építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben befejeződött, a Monostori erőd elkészültével. Ezt követően 1871-77 között megépült az Igmándi erőd, ezzel a komáromi erődrendszer teljessé vált.

Komarom_Monostori_520

A komáromi erődrendszer létjogosultsága az elkövetkező években megkérdőjeleződött. A XIX. század végére felgyorsult a haditechnika – ezen belül a tüzérségi eszközök – fejlődése, mely megkövetelte volna az erődrendszer védőképességének felülvizsgálatát és a megváltozott körülményekhez igazodó átépítését. Erre azonban nem került sor.

 

3 tavaszi kirándulási tipp Budapest közelében

, , ,
Dömör kapu - forrás: internet

Dömör kapu - forrás: internet

Itt a tavasz és a jó idő, itt az idő a kirándulások tervezgetésére, ebben kívánunk segíteni. Mindhárom úti cél Budapesttől rövid autózásra van, de akár bringával is megközelíthetőek. Előtte, vagy utána be lehet ugrani  Szentendrére sétálni egyet, esetleg elnyalni egy finom fagyit.

CSOBÁNKA ÉS AZ OSZOLY

Pesttől alig 20 percnyi autózás után elérkezhetünk a gyönyörű helyen fekvő Csobánkára. A tájat az Oszoly kopár sziklái uralják, de senkit ne rettentsenek el az elsőre félelmetesnek tűnő képsorok. A szikla tetejére vezet közepesen meredek ösvény is. Kicsit bátrabbak megpróbálhatnak járható utat találni a sziklán. Jómagam számtalan úton másztam már fel, volt olyan út, ahol 6 éves kisgyerek és egy kutya is velem tartott, tehát nem kell megijedni.

„DÖMÖRKAPU” VÍZESÉS A PILISBEN

Szép időben kitűnő kirándulási lehetőség a Szentendrétől alig 10 perces autóútra található Dömör-kapu vízesés , mely télen nyáron felüdülést jelent a hétköznapok rohanó tempója után. Kiépített parkolóban lehet hagyni az autót, a vízesés 2 perc séta innen, így kisgyermekkel is nyugodtan ki lehet ruccanni. Utána kellemes erdei sétát lehet tenni a környéken a Bükkös patak völgyében. Aki ennél több testmozgásra vágyik, nyugodtan kibiciklizhet, utána szabadon lehet közlekedni az erdei úton is.

Részletes, térképes leírás: Dömörkapu megközelítése térképpel

A PILISBOROSJENŐI „EGRI VÁR”

Sokan nem tudják, hol forgatták az Egri Csillagok című film csatajeleneteit. A titok többé nem titok. Természetesen nem Egerben, hanem Budapesttől pár kilométerre, Pilisborosjenőtől nem messze építették fel a díszletként szolgáló kőfalakat. Ezek a romos falak a forgatás lezártával is megmaradtak, így most egy könnyű kirándulás céljai lehetnek, csodálatos környezetben. Útközben megtekinthető a környék másik nevezetessége a Teve szikla.

Részletes, térképes leírás: Pilisi várrom megközelítése térképpel