Bejegyzések

Magyar várak a levegőből

, , ,

A várak mindig is hozzátartoztak az életünkhöz. Egykoron védelmet, menedéket, biztonságot kínáltak, manapság kikapcsolódást biztosítanak, megtörik a hétköznapok szürkeségét. Rengeteg kulturális programot találhatunk bennük, de az is felüdülés, ha végig sétálunk az ódon falak között, kezünkkel érintjük a köveket és arra gondolunk, az évszázadok során vajon mennyi mindent láthattak már

Ez a kis összeállítás abban segít, hogy különleges szemszögből tekinthessük meg várainkat. Olyan részleteket fedezhetünk fel a magasból, amelyek mellett lehet, hogy elsétálnánk.

Komáromi erőd

Hívták a Duna Gibraltárjának is. Az osztrák birodalom építtette a Napoleoni háborúk lezárása után, hogy vész esetén a császári udvarnak legyen hová menekülnie. A tervek szerint a korszak fegyvereivel bevehetetlen volt. Ezt be is bizonyította az 1848-49-es szabadságharc idején, amikor a nyomasztó túlerő ellenére az osztrák főparancsnok kénytelen volt teljes körű amnesztiát biztosítani a Klapka György által vezetett védőseregnek az erőd átadása fejében. Hosszú ideig hányatott volt a sorsa, de manapság jó kezekben van. Rengeteg színvonalas program és kiállítás várja az oda látogatókat, akik egy séta keretében bejárhatják a ma is impozáns erődöt.

Esztergomi Várhegy és Bazilika

Esztergom már a magyar államalapítás kezdete óta kiemelkedő jelentőségű. Sokáig volt királyi székhely, várát a pusztítót tatár seregek sem tudták bevenni a tatár járáskor. A török hódoltság idején sokszor cserélt gazdát. A jelenlegi látképet meghatározó Esztergomi bazilika 1822-1869 között épült klasszicista stílusban. Európa és  világ egyik legnagyobb bazilikája, Európában az 5-ik, világviszonylatban a 18-ik helyen áll méretét tekintve.

Eger vára

Szinte mindenki ismeri a legendás várat, melynek ostromáról Gárdonyi Géza írta remekművét. A várat folyamatosan újítják fel, rengeteg kiállítás található az ódon falak között. A vártúra befejeztével sétálgathatunk a hangulatos óvárosban, vagy kirándulásokat tehetünk a Mátra csodálatos környezetében.

Visegrád fellegvára és a Salamon torony

A ma látható fellegvárat IV. Béla királyunk kezdte el építtetni a tatárjárás elmúltával, de a későbbi korokban folyamatosan fejlesztette szinte minden uralkodónk. Az alsóvárban található Salamon torony egyik leginkább épségben maradt középkori lakótornyunk, bár sokak szerint a „felújítása” merénylet volt a történelem ellen. Mindenesetre így legalább láthatjuk impozáns méreteit. A várban és környékén számtalan kiállítás és szabadtéri program várja a kirándulókat, emellett a Dunakanyar panorámája is feledhetetlen élményt nyújt.

Kerek erdő helyett kerek szigetek

, , ,

A műhold-térképen csodálatos szigetvilágot találni a fővárostól egy ugrásra: valószínűleg az ország legkevésbé ismert nyaralóhelyei között van a Csepel-Szigetszentmiklósi Kavicsbánya tavak tó-és szigetrendszere.

Samu otthona, avagy Vértesszőlősi előember telep

, , , ,

Szép időben kitűnő kirándulási célpont lehet a Tata és Tatabánya között található település. A Gerecse lábánál fekvő Vértesszőlős 1965-ben, vált világhírűvé, amikor határában fél millió éves emberi maradványokra és eszközökre bukkantak. Az itt talált leletek régészeti, embertani és jégkor-földtani szempontból egyaránt jelentősek.

A lelőhely területén egykoron kőbánya üzemelt. Az “égett csontokra és kavicsokra” egy munkás hívta fel a figyelmét Pécsi Mártonnak, aki azokat a nemzetközi hírnévnek örvendő Vértes Lászlóhoz juttatta. A számos hazai ősember lelőhelyet feltáró és publikáló régész a tatai leletek egyik távolabbi képviselőjének tekintette. 1963-ban Vértes László a helyszínre utazott, s kiderült, hogy a vértesszőlősi lelet igen értékes, mind korát, mind leletanyagát illetően.

jó időben kellemes séta, szép környezetben

Vértes László kollégáival

A feltárások során előkerül gyermek tej-szemfog, számos fogtöredék, táplálkozás közben eldobott állati csonttöredék, növényi termés- és levéllenyomat, több tűzhely és számos egyéb kőeszköz. A legjelentősebb leletet 1965. augusztus 21-én tárják fel. A Sámuel koponyája névre keresztelt lelet a Homo erectus seu sapiens paleohungaricus tudományos nevet kapta.

A jelenlegi bemutatóhely megépítését is Vértes László kezdte el, ami az akkori viszonyokhoz képest egyedülállónak tekinthető. Vértes 1968. augusztus 20-án váratlanul meghalt.

Sámuel az általánosan elfogadott adatok alapján 320-380 ezer éve élhetett – egy újabb radiometrikus kormeghatározás szerint 185-210 ezer éves.A Homo erectusok közé sorolandó, akik a Föld különböző tájain jelentek meg. Legismertebb leleteik Jáva, Kína, Németország, Észak-Tanzánia és Magyarország területéről kerültek elő. A Homo erectusokat sok szakember a Homo sapiens közvetlen ősének tekinti. Afrika, Európa és Ázsia erdős szavannáin, családközösségben éltek. Fejlett kőszerszámaikkal hatékonyan vadásztak.

Samunak csupán a nyakszirtcsontja (os occipitale) került elő. A leleten jól látható, hogy az öreglyuk tájékán töredezett. A számítások szerint Samu agytérfogata 1300 cm3 lehetett, azonban agya még nem differenciálódott, tehát nem voltak a maihoz hasonló agytekervényei.

A 300-350 ezer évesre becsült előember-leletek a Nemzeti Múzeum helyi kiállítóterületén, eredeti környezetükben tekinthetők meg. A bemutatóhely környéke természetvédelmi terület.

Érdekesség: Nemrégiben bukkantak hasonló leletekre Dél-Afrikában.

A képek forrása a Wikipédia

3 tavaszi kirándulási tipp Budapest közelében

, , ,
Dömör kapu - forrás: internet

Dömör kapu - forrás: internet

Itt a tavasz és a jó idő, itt az idő a kirándulások tervezgetésére, ebben kívánunk segíteni. Mindhárom úti cél Budapesttől rövid autózásra van, de akár bringával is megközelíthetőek. Előtte, vagy utána be lehet ugrani  Szentendrére sétálni egyet, esetleg elnyalni egy finom fagyit.

CSOBÁNKA ÉS AZ OSZOLY

Pesttől alig 20 percnyi autózás után elérkezhetünk a gyönyörű helyen fekvő Csobánkára. A tájat az Oszoly kopár sziklái uralják, de senkit ne rettentsenek el az elsőre félelmetesnek tűnő képsorok. A szikla tetejére vezet közepesen meredek ösvény is. Kicsit bátrabbak megpróbálhatnak járható utat találni a sziklán. Jómagam számtalan úton másztam már fel, volt olyan út, ahol 6 éves kisgyerek és egy kutya is velem tartott, tehát nem kell megijedni.

„DÖMÖRKAPU” VÍZESÉS A PILISBEN

Szép időben kitűnő kirándulási lehetőség a Szentendrétől alig 10 perces autóútra található Dömör-kapu vízesés , mely télen nyáron felüdülést jelent a hétköznapok rohanó tempója után. Kiépített parkolóban lehet hagyni az autót, a vízesés 2 perc séta innen, így kisgyermekkel is nyugodtan ki lehet ruccanni. Utána kellemes erdei sétát lehet tenni a környéken a Bükkös patak völgyében. Aki ennél több testmozgásra vágyik, nyugodtan kibiciklizhet, utána szabadon lehet közlekedni az erdei úton is.

Részletes, térképes leírás: Dömörkapu megközelítése térképpel

A PILISBOROSJENŐI „EGRI VÁR”

Sokan nem tudják, hol forgatták az Egri Csillagok című film csatajeleneteit. A titok többé nem titok. Természetesen nem Egerben, hanem Budapesttől pár kilométerre, Pilisborosjenőtől nem messze építették fel a díszletként szolgáló kőfalakat. Ezek a romos falak a forgatás lezártával is megmaradtak, így most egy könnyű kirándulás céljai lehetnek, csodálatos környezetben. Útközben megtekinthető a környék másik nevezetessége a Teve szikla.

Részletes, térképes leírás: Pilisi várrom megközelítése térképpel