A farsangi időszakban nagy a sürgés-forgás mind a családoknál, mind a vendéglátásban, hiszen ilyenkor egymást érik a rendezvényvek, ahol vidám csoportosulások nem csak szórakozni szeretnének, de inni, illeve enni is. És ha már a farsang és a gasztronómia kapcsolata szóba kerül: ha egy finomság van, amiről ilyenkor mindenképpen beszélni kell, az bizonyára a fánk.
A feladat már azért sem könnyű, mert tulajdonképpen minden kelt tésztából készült édes sütemény ebbe a kategóriába tartozik, a világban sokféle változat él, de a mi vidékünkön lekvárral, porcukorral szokás fogyasztani.
Az a bizonyos szalagos
Az egyik legnépszerűbb fánktípus magyarlakta területeken egyértelműen a szalagos fánk, bár a név eredetét kevesen ismerik. Most eláruljuk a titkot: az oldalán végigfutó világos csíkról kapta. A világosabb csíkok, avagy szalagok azért alakulnak ki, mert az olajban ott éri a tésztát a legkisebb hő. A két oldal forgatás során pirosra sül, viszont a legnagyobb kerületnél egy csík általában mindig kilóg az olajból, ezért ennek felülete elüt a fánk többi részétől.
Reméljük ezzel a kis információval is sikerült sokakat meglepni, de jöjjön még pár másik fánktörténeti kuriózum.
Mindenki magának akarja
Általános nézet szerint a fánk ősi változatát már az ókori görögök és rómaiak is kedvelték, mézzel vagy halszósszal édesítve tálalták. Eredetileg hosszúkásra formálták, ez az azóta eltelt évszázadok alatt módosult kör alakúra.
Vannak viszont, akik másként mesélik a fánk eredettörténetét, szerintük ez egy eredendően francia csemege, amit Marie Antoinette-nek köszönhet alapvetően a világ, aki – egy farsangi bálról jelmezben megszökve! – egy mézeskalács mestertől vásárolt az akkor beignets néven futó sült kelt tésztából, meg is szerezte a receptet, ami aztán a királyi cukrászmester kezébe került.
A bécsiek megint mást mondanak: egy Cecilia Krapfen nevű nő sütötte az első farsangi fánkot. Eredetileg más célra kelesztette a tésztát, de a szemtelenek férje felbosszantotta, ezért hozzá akarta vágni, de az forró zsiradékban landolt.
Magyarországon egyesek szerint Mátyás király honosította meg, az olasz felesége, Beatrix királyné jóvoltából, de a gasztro történészek szerint igazából csak a 19. században terjedt el. A klasszikus baracklekváros-porcukros verzió mellett népszerű a képviselőfánk, a forgácsfánk, a csörögefánk, de a fentebb emlegetett szalagos fánkot is sokan kedvelik.
Ahány vidék, annyi név és recept
A farsangi fánknak nemcsak a receptje sokféle, de a neve is: Erdélyben pánkó, a Felvidéken siska, a palócok körében pedig pampuska a becsületes neve.
A hagyomány úgy szól: a böjt előtti időszakban az emberek igyekeztek minél több farsangi fánkot enni, mert azt gondolták, bővebb lesz a termés.
Hogy sikeres aratás ne Önön múljon, a fánkok és egyéb olajban sült ételek készítéséhez vásároljon ipari olajsütő fritőz készüléket Nagykonyhai.Com Webáruház kínálatából! Kifejezetten fánk készítéséhez ugyanitt elérhető automata fánksütő gép.
