A mai világban a szabadidő a feltöltődés és a stressz okozta ártalom csökkentésének kulcsfontosságú eleme, melynek minőségét, kiaknázásának lehetőségeit az épített környezet jelentősen befolyásolja.
Az energiatakarékos épületek és városrészek nem csupán környezetbarát megoldásokat kínálnak, hanem élhetőbb, kellemesebb környezetet is biztosítanak, amely hozzájárul az életminőség javításához.
Az EnergyHub segítségével kiaknázható az EKR, azaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer, illetve a benne rejlő lehetőségek. Ez egy olyan eszköz, amely nemcsak az energiafogyasztás csökkentésében, hanem a fenntarthatóság és a modern élet igényeinek összehangolásában is segíthet.
Az épített környezet és a dekarbonizáció jelentősége
Az épített környezet, környezetünk igényeink szerinti alakítása, sőt megteremtése, körülbelül az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékáért felel világszinten. A dekarbonizációs törekvések éppen ezért zéró energia épületek, okosházak létrehozását célozzák, melyek energiahatékony technológiák alkalmazására épülnek.
Ezek az új szemléletben készült ingatlanok nemcsak a kibocsátás csökkentésében játszanak kulcsszerepet, hanem a lakosság kényelmét és egészségét is szolgálják. Az energiahatékony megoldások, mint a passzív fűtés-hűtés rendszerek vagy éppen a megújuló energiaforrások használata hosszú távon jelentős költségmegtakarítást eredményeznek.
Az EKR szerepe a fenntartható építésben
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy energiahatékonysági beruházásokat végrehajtva közvetlen profitra tehessenek szert, hiszen az általuk elért, auditorok által hitelesített energiamegtakarítás vagyoni értékű jogként értékesíthető.
Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy a beruházások ne csak környezetvédelmi előnyöket, hanem pénzügyi megtérülést is kínáljanak. Az EKR, a vállalatok energiahatékonysági projektjeinek rentábilissá tételével, hozzájárulnak a hazai energiafogyasztás csökkentéséhez.
A jövő fenntartható városai
A dekarbonizáció nem csupán technológiai vagy gazdasági kérdés, hanem az emberiség teljes életmódjára vonatkozó új szemléletet igényel. Ennek a szemléletnek mindenképpen radikálisan át kell formálnia azt, ahogy településekről, adott esetben a jövő fenntartható városairól gondolkodunk, hiszen ezek nem puszta infrastruktúrák, hanem az ott lakók életminőségére nagymértékben visszaható közegek. Az élhető lakókörnyezet nem hogy nem akadályozza, hanem aktívan lehetővé teszi a családdal, barátokkal vagy éppen önmagunkkal töltött szabadidő minőségi megtervezését.
A folyamatnak, a szemlélet formálásának viszont szüksége van motivációs eszközökre, ezért fontos, hogy közvetlen pénzügyi hasznot is jelenthessen a vállalatok számára, amíg meg nem tapasztalják azok hosszú távú, profitban nehezen kifejezhető előnyös hatásait.