A Cuha völgye a Bakony szívében, az egyik legvarázslatosabb táj, amit Magyarországon felfedezhetünk. Többször megjártuk már a völgyet, amely minden évszakban tartogat új, csodás látnivalókat. A környék változatos túraútvonalaival, a kristálytiszta patakkal, és gazdag természeti szépségeivel egész évben vonzó a kirándulók számára.
A Cuha völgye egy olyan hely, ahol a természet és a sport ötvöződik. A sziklamászás lehetősége, legyen szó kezdőről vagy tapasztalt mászóról, egy izgalmas dimenziót ad a völgy felfedezéséhez, hiszen a sziklafalakról a panoráma nemcsak lenyűgöző, hanem felejthetetlen élményt is kínál.
A Cuha völgynek egyik rejtett kincse a Kőpince barlang
A Kőpince barlanghoz vezető ösvény egy viszonylag könnyen járható, de mégis kihívást jelentő túraútvonalon halad. Az út során több helyen is megpihenhetsz, hogy gyönyörködhess a környék lélegzetelállító panorámájában.
A barlang egy különleges geológiai képződmény. A hegységre évről évre hulló csapadék átszivárog a talajtakarón, miközben szén-dioxiddal telítődik. Az így agresszívvé vált szénsavas víz a talaj alatt fekvő karbonátos kőzetek meszes anyagát részben feloldja, ez a karsztosodás folyamata. Hasadékká tágítja a vékony repedéseket, majd az oldott mészanyaggal telítődve lejjebb száll. Nagyobb mélységben a karsztvizek keveredésével ismét oldani képes: a kőzetek réteglapjai és a törésvonalak mentén egyre nagyobb üregeket alakít ki. Amikor a képződő üreg mérete 2 méternél nagyobb lesz, és az ember számára is járhatóvá válik, barlangnak nevezzük.
A Kőpince barlang a 20. század elején vált ismertté, amikor felfedezők rábukkantak. A barlang nemcsak geológiai jelentőséggel bír, hanem régészeti szempontból is érdekes, mivel az itt talált leletek azt mutatják, hogy a Kőpince barlang egykor menedékhelyül szolgálthat őseinknek, és többféle célra is használták. A helyiek elmondása szerint a barlang egyes részein szerszámnyomok és edénytöredékek kerültek elő, ami arra utal, hogy valószínűleg egykor emberi lakóhely is lehetett.
A Cuha patakot tápláló Kőpince-források
A felszínen a vízzáró fedőüledékek és a karsztos kőzetek határán víznyelők alakulhatnak ki. Az ily módon beszivárgott vagy elnyelődött vizek egységes karsztvízrendszert alkotnak a Bakony mélyében, a kőzetrepedésekben és az üregekben tárolódva. A karsztvíz biztosítja a tágabb térség településeink ivóvizét, ezért is különösen fontos, hogy ne szennyeződjön el.
A központi, magasabb területekről a hegység pereme felé lassan áramlik, majd karsztforrásokban lép ismét felszínre. Ilyenek a Cuha patakot tápláló Kőpince-források is.
