Szép időben kitűnő kirándulási célpont lehet a Tata és Tatabánya között található település. A Gerecse lábánál fekvő Vértesszőlős 1965-ben, vált világhírűvé, amikor határában fél millió éves emberi maradványokra és eszközökre bukkantak. Az itt talált leletek régészeti, embertani és jégkor-földtani szempontból egyaránt jelentősek.
A lelőhely területén egykoron kőbánya üzemelt. Az “égett csontokra és kavicsokra” egy munkás hívta fel a figyelmét Pécsi Mártonnak, aki azokat a nemzetközi hírnévnek örvendő Vértes Lászlóhoz juttatta. A számos hazai ősember lelőhelyet feltáró és publikáló régész a tatai leletek egyik távolabbi képviselőjének tekintette. 1963-ban Vértes László a helyszínre utazott, s kiderült, hogy a vértesszőlősi lelet igen értékes, mind korát, mind leletanyagát illetően.
jó időben kellemes séta, szép környezetben
Vértes László kollégáival
A feltárások során előkerül gyermek tej-szemfog, számos fogtöredék, táplálkozás közben eldobott állati csonttöredék, növényi termés- és levéllenyomat, több tűzhely és számos egyéb kőeszköz. A legjelentősebb leletet 1965. augusztus 21-én tárják fel. A Sámuel koponyája névre keresztelt lelet a Homo erectus seu sapiens paleohungaricus tudományos nevet kapta.
A jelenlegi bemutatóhely megépítését is Vértes László kezdte el, ami az akkori viszonyokhoz képest egyedülállónak tekinthető. Vértes 1968. augusztus 20-án váratlanul meghalt.
Sámuel az általánosan elfogadott adatok alapján 320-380 ezer éve élhetett – egy újabb radiometrikus kormeghatározás szerint 185-210 ezer éves.A Homo erectusok közé sorolandó, akik a Föld különböző tájain jelentek meg. Legismertebb leleteik Jáva, Kína, Németország, Észak-Tanzánia és Magyarország területéről kerültek elő. A Homo erectusokat sok szakember a Homo sapiens közvetlen ősének tekinti. Afrika, Európa és Ázsia erdős szavannáin, családközösségben éltek. Fejlett kőszerszámaikkal hatékonyan
Samunak csupán a nyakszirtcsontja (os occipitale) került elő. A leleten jól látható, hogy az öreglyuk tájékán töredezett. A számítások szerint Samu agytérfogata 1300 cm3 lehetett, azonban agya még nem differenciálódott, tehát nem voltak a maihoz hasonló agytekervényei.
A 300-350 ezer évesre becsült előember-leletek a Nemzeti Múzeum helyi kiállítóterületén, eredeti környezetükben tekinthetők meg. A bemutatóhely környéke természetvédelmi terület.
Érdekesség: Nemrégiben bukkantak hasonló leletekre Dél-Afrikában.
A képek forrása a Wikipédia
